Louie the purple horse

Kulonvalasztando egymastol a szellemi alkotasok vedelme es megfizetesenek biztositasa es a jogvedelem cimen uzott feudalizmus. Az elobbi hasznos es fontos dolog. Az utobbi meg az elobbi kifigurazasa, megcsonkitas, sarba tiprasa. Igaza van Lessignek: mi a fenenek lifetime+70 ev copyright valogatas nelkul mindenre? Azonkivul az ipari jogokat is ugyanigy hasznaljak: nagyobb (ertsd milliard dollaros sulycsoport) vallalatok ha kell-ha nem tucatjaval jegyeztetnek be szabadalmakat, hogy legyen mivel egymast meg a feltorekvo konkurenciat zsarolni. Es akkor meg nem beszeltunk arrol a diszno gyakorlatrol, amikor a gyogyszergyari kutato elmegy valahol az Andok labahoz az Amazonas forrasvideken es varazslotol megveszi a csodagyogyszert uveggyongyokert, majd otthon a laborban kivonja a hatoanyagot es a gyar meg learatja a bevetelt.
A letoltesi mizeria meg azert (is) van, mert a gyartok olyan adathordozokhoz ragaszkodnak, amelyek folott eljart az ido. Miutan a digitalis tartalom veszteseg nelkul masolhato, probaljak a hardver felol megfogni a dolgot, es fenntartani az arakat. Nem lehet. Hosszu tavon biztosan nem. Vege a monopoliumnak, megjelent az alternativ technologia. A szellemi alkotasok joga nem arra szolgal, (illetve csak nagyon kis reszben), hogy az alkotok anyagi erdekeit edje, hanem arra, hogy egy egykor meglevo elonyt (masolhatatlan, illetve dragan masolhato CD, DVD) hosszu tavon megvedjen. Ez meg nem vedheto cel. Epppen ezert az ilyen BSA meg ASVA-szeru szervezetek nem az alkotok erdekeit szolgaljak. Amig pedig a jogokat most elvezok nem mondanak le a jogaik egy reszerol, addig nem lesz megoldas. Lesz helyette a torrentnel is furmanyosabb valami, amit majd megint lehet uldozni. A DMCA (es vele a vilag legtobb uj szjogi torvenye) szegyenteljes diktatorikus alkotas, amikor a digitalis vedelmet feltoro modszereket bunteti. Ugyanis pont arra szolgal, hogy az extraprofit beszedheto legyen. Ra kell jonni, hogy a piacon, amennyiben nincs a kezemben semmilyen arfelhajto eszkoz, a vasarlo a piaci egyensulyi arat fogja megfizetni es egy petakkal se tobbet. Ez a kozgazdasagtani oldala. Ha biokemiai peldat veszunk, egy felatereszto membranon akkor nagy az aramlas, ha a ket oldalan nagyok a kulonbsegek. Ha eleg nagyok, akkor mindegy mennyit tart az a membran.
Avril Lavigne vagy Justin Timberlake vagy Gil Shaham legujabb muve jo esellyel CD-n jon ki eloszor 20-80 dollar kozott valahol. Ennyit nem fizet erte senki. Vagy csak nagyon kevesen. A letoltheto 0.1-1 dollar kozotti szamokert mar nagyon sokan. A tendencia vilagos. A piaci arhoz az utobbi all kozelebb. A "jogvedelem" nem arrol szol, hogy a fentiek tobb penzt kapjanak (egy Gil Shaham mondjuk nem hiszem hogy fellepne valahol tizezer forintos jegyar alatt, mondjuk ennyit nekem megerne, hogy eloben hallhassam ot es a stradivarijat) hanem arrol, hogy a kiado minel tobbet a magasabb aron adhasson el. A letoltes majd akkor fog merseklodni, amikor a kiadok lemondanak az extraprofit egy reszerol es a vitathatatlan monopolista idejetmult szereperol.
A masik tendencia a kozossegi alkotas. Az OpenOffice nemreg jott ki a 2.3 verzioval, amihez mar olyan ChartWizard-ot adnak, ami partiban van az Excelevel. Az ubuntu linux ket eve meg csak geekeknek volt ajanlhato, ma mar plug-and-play felismer egy csomo mindent, maholnap utoleri a Windowst kezelhetoseg es kompatibilitas teren (egyes dolgokban mar a szuletesenel jobb volt) . Aztan majd lehet nezni, ha egyszercsak elterjed. Bar az OEM installalas miatt Gatesnek nem kell annyira felni.
A magyar jogdijmatricarol meg jobb nem is beszelni. Semmi koze semmifele jogvedelmhez. Egyszeru haracsolas.