Tanult barátom hívta fel figyelmem erre a nagyszerű tanulmányra:

www.parlament.hu/biz/aeb/info/tanulmany.pdf

Nem annyira érdekes tanulmány, mint a jogtörténeti tanulmányok általában, felsorol minden szerzőt, aki az utóbbi száz évben jogtörténettel foglalkozott és nem bélyegzendő kommunistának. Témája az, hogy vissza kell térni a bíróságok történelmi nevezéktanához, hát nem bánom, térjenek, ez a legkisebb baj a bírósági rendszerünkkel, de ha megoldják, eggyel kevesebb probléma, hurrá. 

Ellenben a megrendelésre írt vagy konzervből átalakított tanulmányokat invokációval szokás ellátni, valami olyasmivel, hogy

 "Amint azt a XXXII. Rovartani Konferencia Bogárszekciójának Kitinvizsgálati szekciója célkitűzésként rögzítette, a modern kutatásoknak fel kell ölelni a kitinekben található pigmentek refraktométeres vizsgálatának újabb módszereit"

A rutinos tudós ugyanezt a tanulmányt egy fél évvel később már így süti el:

"Az Ornitológiai Vándorgyűlés Madártáplálék Szekciója kiemelt célként határozta meg hazánk bogárfaunájának alaposabb vizsgálatát, különös tekintettel a gyengébb színlátású gázlómadarak táplálékaként előforduló bogarak kitinpáncéljában található pigmentek refraktométeres vizsgálatának újabb módszereire"

Az ilyen invokációk írása nagyon fontos, hiszen a kutatásokat finanszírozó Operatív Programok nem csak úgy bemondásra mennek, aktátumot kell gyártani, mely aktátum hangzatos címe és a bírálók által elolvasott első oldala milliókról dönt. 
 

A fent linkelt traktátus a magyar bíróságok régi-új nevezéktanáról a következő hangütéssel kezdődik:

"A 2010-ben megtartott országgyűlési választáson győztes szövetséges pártok sürgető feladatuknak tekintik az új alkotmány megalkotását, amint ez az újonnan felálló Kormány programjában – amely A nemzeti együttműködés programja címet kapta –. is kifejezésre jut: a „jelenlegi Alkotmány – mint első mondata kinyilatkoztatja – ideiglenes, átmeneti alkotmány. Megalkotói éppen azért szánták ideiglenesnek, mert nem volt mögötte érvényes társadalmi szerződés. Az új társadalmi szerződés most, a 2010-es országgyűlési választásokon megköttetett. Azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát.” Nem szükségtelen ezért, ha áttekintjük – alulról fölfelé haladva – a négyszintű bírósági szervezetrendszer ítélkező fórumainak az elnevezéseit..."

A 13. oldal utolsó bekezdése, mely a 14. oldalon folytatódik, a hosszas történelmi bevezető utolsó, tónusos izomrángásainak egyikeként az ötvenes évekkel foglalkozik:

 Az alkotmány elkészítése az 1949. május 15-i országgyűlési választás után – amely az MDP győzelmét hozta – került előtérbe, ahogy azt Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes a minisztertanácsi ülésen hangsúlyozta: „Most nyugodtan foghatunk azokhoz a munkákhoz, amelyet programunkba felvettünk: az ötéves terv, a béke biztosítása, az alkotmány megváltoztatása.Olyan alkotmány készítése, ami az eddigi eredményeket rögzíti és a további fejlődést elősegíti. Ugyanakkor már utasítanánk az igazságügyminiszter urat, hogy az új alkotmánnyal a legközelebbi minisztertanácsra hozzon be javaslatot legalábbis az előkészítő bizottságra vonatkozóan, hogy mihelyt a kormány tényleg megalakul, teljes gőzzel az alkotmány el készítéshez hozzá tudjunk fogni.” Érezhető a sorokból, hogy Rákosi Mátyás személyesen részt akart venni az irányításban, és ez így is lett, mert a miniszter őt javasolta a bizottság elnökének.

Öngól, vagy mi... még szerencse, hogy a 14. oldalt nagyon kevesen fogják elolvasni, csak majd amikor ebből a szövegből törvény is lesz, akkor kell odafigyelni.