Nem tudok szabadulni a KDNP Kiszeseinek kezdeményezésétől, hogy mindenki jöjjön haza túró rudit zabálni. Meg pörköltöt. Savanyúval. Eszembe jut, amikor Amerikában (ahonnan hazajöttem) elhatároztam hogy pörköltet főzök. Elmentem hát a boltba, amely nem a Whole foods Market vagy a Trader Joe's volt (ezek drága és minőségi boltok), hanem a helyi bolthálózat egy közepesen felszerelt tagja, hetven százalékban néger vásárlókkal.

Lehetett kapni:

Tízféle olajat. Köztük napraforgót is. Zsír nem volt.

Vagy hatféle hagymát. Vöröset, lilát, salottát, meg még párat, amelyet nem is ismertem, csak a hagymák között voltak. Salátába jók voltak azok is.

Pirospaprikát. Volt "Budapest best" márkájú magyar is, olcsón, de ezen kívül mindenféle mexikói meg egyéb latin-amerikai csoda, füstölt, nagyon csípős, kicsit csípős, savanyított...

Fűszereket. Rengeteg félét.

Húst. Grade A Angus Beef, az itthoni marhahús árak alatt jóval.

Innentől kezdve nem nagy kunszt egy pörköltet összehozni. Az amerikai néhány millió bevándorolt német savanyúság hagyományai pedig élnek, míg Vecsésen ma már csak savanyú arcú frankhitelesek vannak.

A bor rendszerint valami Gallo family vagy más olcsóbb kaliforniai volt. Az egervin bikavért így is veri. Sokkal.

Mindezt a magyar ár kb. kétharmadáért. Nem ezért jöttem haza. De lehet egyszer visszamegyek, mert amiért hazajöttem, azt így három éve, még nem találtam meg.