Nem mintha jogi szakkérdés lenne a dolog, mert rég nem jogról beszélünk az ügyben, de a szerzői mű az nemcsak a szerző fejéből kipattant alkotás lehet, hanem bizonyos, akár köztudomású adatok egyedi elrendezése is.

Ha nem így lenne, akkor nem kaphatna védelmet egyetlen térkép sem, hiszen mondjuk Vásárosnamény koordinátái, a Tisza folyásiránya, vagy a londoni metróállomások neve (jobb esetben) nem a szerző fantáziájának szüleménye, hanem egyéb térképekből leolvasható vagy bárki által megmérhető, megismerhető adat. Ennek ellenére, ha én holnap kiadom "Világatlasz" című művemet, amely új kötésben fogja tartalmazni a Cartographia (megvan még?) "Nagy világatlasz" c. könyvének térképeit, gyenge lábakon fog állni az a védekezésem, hogy ad1. Vásárosnamény földrajzi helyzete köztudomású, ad2. pont ugyanahhoz a nyomdához vittem a művem, mint a Cartographia, ezért egyeznek meg a színek és a betűtípusok, és különben is, a végén van egy tízoldalas eszmefuttatás arról, hogy milyen nagy és szép hely a világ úgy általában.

Ez attól van, hogy a térkép elkészítésekor a szerzője például vette a fáradságot (jobb esetben) és átböngészett egy csomó statisztikát, hogy a városokat méretük szerint jelölhesse, konzultált a MÁV-val, hogy Dömösi átkelés időszakos m. h. az még létezik és jelölendő, vagy csak bemondják a Nyugatiban minden Vácra induló személyvonatnál? Konzultál a túrázókkal, hogy a Kék túra vonalán levő eső elleni kutricák megvannak-e még és jelölendők, vagy azóta a környékbeli norvég expedíciós alakulatok már rég eltüzelték őket?
Ha az olimpiai játékok programját gyűjti össze valaki, akkor ha mást nem csinál legalább eltölt vele pár hónapot, míg mindet összegyűjti, egységes jelölési rendszert alkalmaz, mert lehet, hogy a teniszt hetven éve "lawn-tennis" néven jelölték, ma meg már csak "tennis" és így tovább. Ezzel szerkesztői munkát is végez, illetve új, úgynevezett gyűjteményes mű keletkezik általa.

Nagyonis valószínű, hogy egy ilyen alkotás "törzsadattá" válik, mint ahogy a Gothaischer Almanach a német nemesség adatbázisául szolgál vagy ahogy a Révai Nagy Lexikona száz évig volt az általános magyar lexikon.

Tehát amikor valaki arra hivatkozik, hogy ő csak a "törzsadatokat" vett át, azért nincs igaza, mert átvette azt a munkát, amit az eredeti szerző az adatok összegyűjtésébe, elrendezésébe, rendszerezésébe, szerkesztésébe fektetett. Lehet persze ezt kibővíteni, más szempontból rendszerezni, de akár olyan formán kommentálni is, hogy az eredeti mű szövegépe dőlt betűs kommentárokat szúr be a szerző. Elképzelhető az is, hogy a saját új kutatásának alapját kizárólag a régi mű képezi, tehát beleszerkeszti a saját eredményeit, de a kiindulási pont minden esetben a régi.

Léteik a szabad felhasználás ("fair use") jogintézménye is, amely oktatási és még pár hasonló célra megenged ingyenes másolást, felhasználást. Egy könyv egy-két oldalát, egy film részletét, vagy akár az egészet. A tudományos életben viszont szó sincs erről a jogintézményről. Bárki idézhető, a tudomány és a kultúra a tudományos élet közkincse, a publikált művek szerzői külön örülnek neki, ha idézik őket. Ennek jobb helyeken részletes szabályai vannak, a Chicago Manual of Style például rendes pókölő méretű könyv, és nagyrészt azzal foglalkozik, hogyan iktassuk a szövegbe az idézeteket, hogy jelöljük a szerzőjüket.

Persze lehet olyan is, hogy valaminek a fordítása is védelmet élvez, az is nagy munka, ha valaki egy nagy tudományos művet átültet magyarra. Ekkor azonban még véletlenül sem tüntetik fel szerzőként, hanem fordítóként. Ha a fordító egyben a téma hazai szakértője, akkor a "magyar kiadást átdolgozta és jegyzetekkel ellátta: dr. Gipsz Jakab" szöveget szokták feltüntetni és az ilyen fordításnak előkelő helye van dr. Gipsz Jakab publikációs listáján.

Jobb helyeken nemhogy az egész könyvet átvevő plágiumokat sem bírják, hanem a "reference shelf" dolgozatokat sem. A reference shelf az angol könyvtár lexikonos polca, ahol a lexikonok, térképek, adatgyűjtemények találhatók. Aki innen írja a dolgozatát, akkor se fog átmenni, ha becsületesen minden átvételt jelöl a szövegben, mivel dolgozata nem fog új tudományos eredményt tartalmazni, ami még fontosabb feltétel, mint hogy ne legyen benne plágium.

Mielőtt valaki megkérdi, ezek csak úgy eszembe jutottak.