HTML

Louie the purple horse

Nem kell sietni. Raerunk. Majd en szepen, lassan okosan megirom.Online asztalfiok. Ugysem ertene senki, de azert olvassak csak el, ne csak nekem fajjon. Aki hirdetni akar szerény látogatottságú rétegblogomon küldjön üzentet. Megyegyezünk.

Friss topikok

  • Dworkyll: És az élet utolérte az irodalmat, lett Lidl a Csalogány utcában :) (2022.09.03. 23:52) A belbudai Lidlben
  • törzsmókus: az a durva, hogy az eus forrásokból meg a világgazdaság növekedéséből azóta is húzzák. de legalá... (2021.02.22. 08:43) Berlusconi legalább elkurvázná
  • Manfréd Sipeki: Én igényelném a részletes leírást az "beszélgetés az apóssal témakörben". Rég röhögtem ennyit. (2015.09.24. 11:47) Gyertek hegeszteni
  • GutBesserWasser: Azért ne nézzük le teljesen a melósokat. Mondom ezt mérnökként, aki sokat "jártassa" a száját, vis... (2013.05.17. 10:20) Politikaikag korrekt dürrögés
  • vészmadár (pica pica): állat:) (2013.04.11. 14:53) Alejandro de los Ingredientes: INCI szerint

Linkblog

Facebook

Brahms kamarazenéjének alattomos élettani hatásai

2009.10.22. 12:06 Professor Pizka

Először: ha valaki kezdő komolyzene rajongó és búzamező módjára hajladozó vonósokat lát, meneküljön. Rajongása ugyanis előbb méla undorrá, majd fejvesztett meneküléssé fog változni. Amikor ugyanis a vonósok hajlonganak, akkor két eset van. Az egyik az, hogy a karmester tehetetlen és már rég a lovak közé hajította a gyeplőt, a másik pedig, hogy maga a maestro is egy kimosakodott vonós, aki minden komolyzenei művet veszett húr-reszelésként értelmez.

De ez az írás merőben másról szól.

Arról a jelenségről, ami bizonyára mások koponyájában is előfordul. Lefekvés előtt, amikor az agyam már megkezdte a szalag előretekerést és a memória töredezettség-mentesítését, de még ébren vagyok, akkor én hagfelvételeket hallok. Mindig azt, amelyiket aznap a legtöbbet hallottam, vagy a legdöntőbb volt a nap kakofóniájából. Hallottam már nem is egyszer apámat, amint épp előadja, hogy már rég milliárdosnak kellene lennem (persze nem ezt mondja, de az agy már csak olyan hogy kihangosítja a metakommunikációt). Aztán hallottam már a főnökömet is (ezt most nem idézem), édesanyámat (Kisfiam...) és még ezer dolgot.

Amikor életemben először hallottam Bartóktól a Concertót, akkor azt az agyam, amely éber állapotában képtelen szolmizálni, illetve a szinkópánál bonyolultabb ritmusképleteket értelmezni, a Concertót, amely nem valami kellemes kis divertimentó... Kétszer játszotta vissza. Emlékszem rá most is, nem hagyott elaludni. Már megvan a jegyem (köszönöm szépen) az élő előadására.

Tehát van ez a gyönyörű jelenség, és bizony van valami ami ezt tökéletesen képes tönkretenni. Johannes Brahms kamarazenéje. Ezek kvartettek, kvintettek, szextettek, szeptettek és oktettek formájában leselkednek a gyanútlan MR3 hallgatóra. általában legalább (tételenként) negyven percesek és viszonylag egszerű témákra épülnek. Az első hegedű: Nyi-nyá-nyíí-nyá-nyinyinyinyányíííí. Második hegedű: ugynez egy tercel lejjebb. A brácsa: nyányányá-nya-nyi-nyi nyáááá, míg a gordonka: nyunnyurunyunnyu-nyanyányunyunyurúúúúú. Ezek ismétlődnek, negyven percen keresztül, de ez alattomos. Ha az ember mást csinál, mondjuk vezet, akkor nem veszi észre, hogy lehalkítva szól a d-dúr szextett, és akkor este rettenetes büntetés jön. Fekszem az ágyban és egyszercsak megszólal a nyinyányi.

Borzasztó, tiltsák be.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://raerunk.blog.hu/api/trackback/id/tr621467382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

noirp 2012.01.30. 18:24:51

Hallgassál Tangerine Dream-et. Az jó Brahms-mérgezés ellen :)

lárvalányhaj 2012.10.16. 08:29:36

a posztban tárgyalt jelenséghez az alábbi megjegyzést fűzném:

www.youtube.com/watch?v=vrbS8SxEiao

tnsnames.ora 2012.11.25. 13:35:44

Jó írás! Ilyen jó a többi posztod is? :o)

Az írásra reflektálva, szerintem az hiba, ha valaki vezetés közben háttérzeneként Brahms kamarazenét hallgat. ;)

Egy időben komoly álmatlanságban szenvedtem (nem részletezem az okát, fogadjuk el tényként), és a netet bújva bukkantam rá az ajánlatra, hogy inszomnia ellen a csembalómuzsika (így általánosan) a jó eszköz az elalvást segítendő. Nálam tökéletesen bevált (kivétel nélkül jó hangminőségű, barokk csembaló-zenét hallgattam és azóta az álmatlanságom is a múlté).

Ha ugyanezt az elalvást elképzelem Brahms-szextettre, hát azonnal megértem a poszt létjogosultságát. Olcsó poén: ennél bármilyen más szex-tett jobb lehet az elalváshoz... ;)
süti beállítások módosítása