Arktész: Ó, kedves Antarktész, milyen szép hűvös reggelre ébredtünk, csiripelnek a madarak, zümmögnek a bogarak, a természet ünnepe ez!
Antarktész: Igazad van drága Arktészom, gyönyörű nappal áldottak meg minket az olymposziak!
Arktész: Talán leszaladhatnánk a patakhosz és tisztálkodás után leshetnénk nimfákat a ligetben. Ha nem jön ma egy sem, akkor gyakorolhatnánk az igaz férfibarátságot!
Antarktész: fékezd testi gerjedelmed, fiatal barátom, nemesb dologról kell ma beszélnünk!
Arktész: és mi volna e nemes dolog, ó, atyai barátom, bölcs Antarktész?
Antarktész: Nem más, mint az újságírás etikai kérdéseinek újraszabályozásának aktuális kérdései Magyarországon!
Arktész: Pompás thémának hangzik, ó, bölcs Antarktész, de mi az a Magyarország? Mesebeli táj talán, mint Árkádia? Vagy valami vad vidék, mint a szilaj Kappadókia?
Antarktész: Barbár táj, kedves Arktészem, de lakói zoón politikonok a javából, és kedvüket lelik a köz dolgaiban, még jobban mint sajátjaikban. De nézd csak, fiatal barátom, ott látom közeledni Hendiádészt, aki e barbár földről hoz nekünk hírt!
Arktész: Látom! Milyen csinos fiatalember, milyen arányos alkat, nem is tudom, nem kellene-e rögtön elneveznünk a mi nyelvünkön Kalokagathosnak! Ó, a férfiszépség symphoniája! Antarktész! Fogadjuk őt barátunkká, itt a barlangban!
Antarktész: Tanúsíts önmérsékletet, ifjú barátom, Hendiádész földjén nem divat a férfibarátság, megsértenénk őt testi közeledésünkkel.
Arktész: Lemondok hát a baráti egyesülésről, halljuk milyen híreket hozott az ifjú harcos Magyarországról!
Hendiádész: Bölcsesség és szépség és műveltség és kultúra! Legyetek üdvözölve!
Antarktész: És te is ó vándor! Mi hírt hoztál nekünk a messzi Magyarországról?
Trialogosz
Hendiádész:az új médiatörvény-csomag, amelyet Andreasz Cserpalkovicsosz és Antoniosz Roganosz terjesztett be, a gyűlés elé, borzasztóan és teljesen felforgatja az újságírók életét.
Arktész: ah, micsoda durva barbár hangzású nevek! Bizonyára szálfatermetű vitézek és erős kezű földművesek ők! Óh, be vágyom látásukat!
Antarktész: mérséklet, ifjú barátom! Melyek a nagy változások, Hendiádész?
Hendiádész: Ezentúl, aki újságot ír, bemehet az istenek templomába, a hitvesi szobába, a konyhába és az irodába. Hangfelvevőt használhat és a hangfelvételt büntetlenül nyilvánosságra hozhatja! Álruhát ölthet, bizalmadba férkőzhet, és ami titkod kifürkészte, legott kitrombitálhatja! Ádázan szörnyű és veszélyesen rettenetes hatalom ez!
Arktész: dehát ez az újságírókat az aljanép helóták szintjére zülleszti!
Antarktész: bizony, hiszen az aljas árulásnál nagyobb vétek nincs is!
Hendiádész: veretesen igaz szavak ezek, de nem kell tartanunk e lesüllyedéstől, az újságírók már elérték az olcsó kikötői rimák erkölcseinek legalját. A hatalmasoknak van inkább félnivalója!
Antarktész: nocsak, meglepsz, messziről jött nemes barátom, mitől kell félniük.
Arktész: engedelmeddel bölcs tanítóm én sejtem milyen balsejtelemre célzott fáradt hírhozónk! Ha nem büntetik ezeket az álnokokat, elébb vagy utóbb saját uraik ellen fordulnak! Őróluk fognak felvételt készíteni Diktafónnal és őket fogja sújtani a démosz, az ő vesztük lesz az osztraküzmosz!
Antarktész: milyen hát most a hangfelvételek felhasználásának jogi háttere Magyarországon, Hendiádész?
Kórus:
A hangfelvételek jogi szabályozása ambivalens, következetlen, korszerűtlen. Van néhány csekély, vétségi súlyú büntetőjogi tényállás (magántitok, magánlak...) amelyben a legvéreskezűbb bíró is maximum felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, gyakoribb azonban a pénzbüntetés és a próbára bocsátás. Polgári jogi vonalon sem jobb a helyzet, a hanghoz, képmáshoz való jog pár százezres kártérítési perecskékbe torkollhat, amelyeket a fásult bíró (mert tárgyalhatna igazi ügyeket az ilyen perpatvarok helyett) évekig hagy folyni és utána legtöbbször fércmunka-ítélettel zár, amiből aztán további időhúzás következik. A Büntetőeljárási törvény mindenféle engedélyekhez köti az ügyészség titkos hangfelvevő akcióit. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság újabb iránymutató döntései megengedik bizonyítékként felhasználni a privát hangfelvételeket. Így az a paradox helyzet áll elő, hogy a védelem különösebb erőfeszítés nélkül kizárathat egy rossz blankettán engedélyezett ügyészségi hangfelvételt, például a szajré vagy a vesztegetési pénz átvételéről. Ha viszont ugyanezt a felvételt Gipsz Jakab készítette egy húszezer forintos diktafonnal, ami egy kis sztereomikrofonnal már öt-hat méteres körzetben értékelhető felvételt készít, akkor az bírósági mérlegelés tárgya, hogy bizonyítékként használható-e. Ennek az állapotnak a fenntartása a politikai élet szereplőinek fontos érdeke, mivel ezzel tudják az esetleg rendőrségi, vagy biztonsági céges kapcsolatokon át beszerzett technikával felvett felvételeket később lelkes, igazságszerető amatőrök felvételeként prezentálni.
Arktész: Letaglózó!
Antarktész: Szörnyű!
Hendiádész: Még szörnyűbb. Az újságíró akár álruhát is ölthet. Megszerzett információit árulhatja, életeket dönthet romba!
Antarktész: De mondd csak, jó Hendiádész, nem sarkallja ez majd becsületesebb erényesebb életre az embereket?
Hendiádész: eleinte biztosan, de már ma is vannak aljasan álnok, álszenten ártalmas gazemberek, akik vágnak a felvételekből, manipulálják, eltorzítják azokat! Velük mi lesz?
Arktész: felétek nem tisztelitek Iustitiát, nincsen ott temploma?
Antarktész: kérj elnézést vendégünktől!
Arktész: elnézést kérek, ó Hendiádész, szívesen adok elégtételt.
Hendiádész: semmi gond, fiatal és heves barátom! Iustitiát nálunk is tisztelik, csak kissé más a rítusa. Nincs az a jogalkotás és bírói jogfejlesztés, amely képes lenne pontosan és gyorsan követni az életet. A jogszabályok tehát legjobb esetben a tavalyelőtti kérdésekre válaszolnak, a mostani kérdésekre két év múlva fognak. Ez a legalább két éves hézag egyébként a politikusok kedvelt vadászterülete. Hiszen amíg kiderül hogy pl. milyen rendőrnek, mikor, milyen azonosítót kell viselnie, addig nyugodtan lehet KGB-t, Moszad-ot vízionálni Budapest utcáira. Mire kiderül, hogy a XVIII. ker. kapitányság közrendesei voltak, valami részletszabály miatt azonosító szám nélkül, addigra rég biztos benne minden hívő, hogy a világzsidó összeesküvés volt és a peremkerületi rendőrök csak kamuból vannak előrángatva. A hangfelvételekről hozott törvényeink abból a korból vannak, amikor az átlag hangfelvevő a táskamagnó volt szíjon átvetve a vállon és hozzá egy szép hosszú madzagon mikrofon tartozott, rajta narancssárga szivaccsal a köpködő elvtársak ellen. Kötelező kellék volt még a ballonkabát és a barkó. A lehallgatós magnó kizárólag az illetékes parancsnokság szertárában volt meg és csak szigorú számadás mellett adta ki megbízható elvtársaknak egy erre rendszeresített másik megbízható elvtárs. A BM illetékes osztálya egy percen belül tudta jelenteni a feletteseknek hogy hány felvevő van, kinél és milyen ügyben. Na, ennek vége. Amint már említettem, egy mai dikatfon kisebb mint egy telefon, sőt minden mai telefon diktafon is egyben.
Akinek tehát telefonja van (ez ma Magyarországon tíz emberből hét, csecsemők és kómás betegek nélkül tíz emberből nyolc és fél) az potenciális lehallgató. Így nemcsak az a lehallgató akinek korong alakban hiányzik a mellszőrzete a mikrofont rögzítő tapasz miatt. Ne Stirlitzeket keressünk hanem mindenkiben gyanítsunk lehallgatót.
Antarktész: Tanulságos szavak ezerk, még ha néha nem is értem pontosan, hiszen hazád nyelvét is belekeverted.
Arktész: Mi az a világzsidó összeesküvés, Hendiádész? Olyan balsejtelműen hangzik!
Hendiádész: az egy vallás alaptétele. Azt hiszik a hívői, hogy a világot szakállas férfiak igazgatják, aki hol egymással, hol fiatal fiúkkal kopulálnak, és közben folyton okoskodnak.
Arktész és Antarktész: de hiszen ez szörnyű! Hiszen mi a légynek sem ártunk!
Arktész: és ki az a Stirlitz?
Hendiádész: eszéért rettegett harcos.
Arktész: ó, bár láthatnám!
Antarktész: és mi a teendője annak, akit lehallgattak?
Hendiádész: Kuss. Ez az első. Meg sem szabad mukkanni egészen addig, amíg nem hallottuk. Tényleg mi vagyunk? Milyen a minősége? Mit mondtunk? Próbáljuk rekonstruálni ki, hol, mikor milyen körülmények között és mennyit vehetett fel az adott beszélgetésből.
Arktész: De a hallgatás beleegyezést, elismerést jelent. Nem gondolja azt a démosz, hogy igazsága lehet a gyanítónak, ha egyszer a gyanúsított hallgat?
Hendiádész: Nagyszerűen elmés megfigyelés! Der áérünk, a labda a hangfelvétel kiszivárogtatójának térfelén van. Tök mindegy mit mondtunk, szezonban legkésőbb a szerdai BL-meccsig érdekes az egész skandalum. Ne higgye azt senki, hogy most jól leégett az egész ország előtt. Nem. A hangfelvételből elsőre csak annyit tesznek közé, hogy emeljük ki az állunk a kettős fedezék mögül, aztán el lehet helyezni a pontos, megrendítő balegyenest.
Antarktész: ah!
Arktész: mi az a BL-meccs?
Hendiádész: Izmosan erős, izzadtan csatakos férfiak keményen öldöklő harca a labdáért.
Arktész: Beleborzongok!
Antarktész: Hány férfi?
Hendiádész: huszonkettő
Arktész: (elalél)
Antarktész: és mit tesz ezek után a tapasztalt harcos?
Hendiádész: Az első teendő tehát azonnal nyomozni és rájönni, hogy vajon mi minden van még talonban az ellenfeleinknél. Ha keresnek újságírók, nem reagálni. Semmi sajtóközlemény, semmi nyilatkozat. Erre várnak. Lehetőleg szerezzünk valami hangmérnököt, aki megmondja mennyit vágtak belőle. Ennek hiányában próbáljunk visszaemlékezni, hogy ténylegesen mi hangzott el.
Antarktész: nem egyszerűbb letagadni az egész hangfelvételt?
Hendiádész: bájosan naiv gondolat, egy makulátlanul tiszta elme leleménye. Alapszabály: ne tagadjuk le a felvételt, se azt amit azon mondtunk. Ne kezdjünk csípőből magyarázkodni. A kikerült hangfelvételbe gyakran többet magyaráznak bele, mint ami tényleg elhangzott. Tegyük fel, hogy az a hangfelvétel szivárog ki rólunk hogy X önkormányzat a zsebünkben van és ezért mi nyerünk ott minden közbeszerzést. Ezt botor módon eldicsekedtük valakinek, aki felvette. Ha most hebegni kezdünk, akkor baj van. Gondoljuk végig, hogy egy közbeszerzést hány helyen lehet megakasztani. Általában rögtön ott a politika, ott a Közbeszerzések Tanácsa, amelynek határozatai nyilvánosak. Amint elcsitult a botrány, meg lehet kérdezni, hogy a megyei X párti frakciónak 10 évig semmi baja nem volt velem? De még jobb az, hogy mutassa meg az X lap vagy politikus hogy melyik szereplő támadta meg a pályázatomat és a KBT melyik döntése érvénytelenítette? Ha nem tud ilyet mutatni, akkor kérjen bocsánatot vagy beperelem.
Másik fontos szabály, hogy politikai médiával ne álljunk szóba. Ezek ugyanis addig vágják, vagy helyezik más szövegkörnyezetbe a mondatot, amíg lehet "Elismerte..." vagy "Magyarázkodik..." kezdetű hírt gyártani...
Antarktész: Folytassuk később jó Hendiádész, most menjünk fürödjünk meg a patakban és aztán hozzunk vizet, locsoljuk fel az ifjú Arktészt!
