Aki meg akarja érteni a magyar viszonyt az Unióhoz, képzeljen el egy teniszklubot.

A teniszklub egy ország fejlettségéről mindent elmond. Ahol csak egy-két igazán gazdag ember van, ott ők azt csinálnak, amit akarnak, a tenisz és a társas érintkezés szabályaira nagy ívben tojva. Ahol nincsenek ilyenek, vagy sokan vannak, ott indul el a klubosodás folyamata. Ennek elkerülhetetlen velejárói a kínos úrhatnámságok, nevetséges affektálások. De a pozitív velejáró az az, hogy a klubban bizonyos dolgokat nem azért nem teszünk mert bárkinek is kevés pénze lenne hozzá a tagok közül, hanem mert nem szoktuk.

A szokásjogot aztán fontoskodó, cikornyás kódexekbe szokás foglalni, amely kódexet, a később betérő nagyon gazdagokkal is elfogadtatunk. Így lesz az, hogy a frissen meggazdagodott strici, miniszter, polgármester, vagy egyéb gazember, aki hozzá van szokva hogy talpnyalói meg sem nyikkannak, amikor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén egy jó nagyot kiköp oldalra, azon kapja magát hogy vele - anyagilag - épp csak egyenrangú klubtársai szólnak neki, hogy öreg, ne rakd fel a lábad az asztalra, az itt nem szokás. Ha ezek után is klubtag marad, akkor a családja megindul felfelé. Látni fogja, hogy kell a gyereket iskolába járatni, társaságban viselkedni, előbb-utóbb kikoszolódik, eléri klubtársai szintjét és ő maga is a klub szentséges kódexének zord védelmezője lesz.

A fentiek a szociológia nevű tudomány alapját képezik, ami ettől bonyolultabb az a balneológusokkal és a bálnákkal együtt tök felesleges.

Az Erópaunió bizonyos szempontból nem más, mint egy teniszklub. Ezt olyan reakciós és retrogád elemek is tudták, mint Horn Gyula, dacára annak, hogy Erópauniónak hívták. Miért jó nekünk ebben a klubban? Ez sokadrangú kérdés, a miértre egyszerű a válasz. azért, mert az alternatívát Szovjetuniónak hívják. Persze az se teljesen rossz dolog, ha az ember a kismaccsban benne van, akkor kényelmesen lehet szaunázgatni és kurvázni különféle dácsákban, meg ilyenek. A baj vele az, hogy gazdaságilag működésképtelen, akármilyen szépen is énekelnek rólunk az úttörők.

Be kellett hát lépni az Európai Unió nevű teniszklubba, kezdetleges tenisztudásunkkal. Ilyenkor sajnos gazsulálni kell a már klubtag gazdag köcsögöknek, hogy a mi cégünktől rendeljenek egy kis betonozást, jogi tanácsadást, bármit, hogy beleerősödjünk a klubba anyagilag. Mivel nekik is snassz csórókkal egy klubban lenni, a megfelelő adag nyalás után ezzel már nem is lesz gond. Igenám, csak rosszul tűrik az olyant, aki egy-két elsimított ügy után már valaki akar lenni a klubban. Örülj hogy bent vagy öcsém, teniszezzél, iszogassál, vigyél fel csajokat az emeletre, csak egész nyugodtan érezd jól magad, de tudd hol a helyed.

A másik szarvashiba, amit a belépő feltörekvő elkövethet, az a klub szabályainak felrúgása. Ha úgy alakul, hogy a legrégibb, leggazdagabb klubtagok akarnak valamit, abból előbb vagy utóbb, de szabály lesz, elvégre a klub a tagjaiért van.

Az új fiú viszont ne hozzon be szendvicset, ha egyszer snack bár van, ne hordja be a haverjait, és ha az a klub szabály, hogy kéthavonta az aktuális berúgás-kurvázás számláját állni kell, akkor szó nélkül fizesse a cehet, majd legfeljebb bevesszük valami jobb buliba utána.

A fentiekből nyilván világos, hogy a szlovák rendszám elleni harcot meg a regadót miért tartom kisstílű dolognak. Adóelkerülés? Az. Joggal való visszaélés? Az. A fiatal orvostól pofátlanság, hogy lelép? Nem az.

Amikor az Unió nevű teniszklubba beléptünk, akkor annak vállaltuk a szabályait. A szabályok világosak: négy szabadságot érvényesíteni kell, azokat korlátozni csak kivételesen lehet. Persze lehet majd betiltani meg Népi Ellenőrző Bizottságot alapítani, csak azért majd szólni fognak.

Figyelj csak öreg, az nálunk úgy van, hogy ha lehúzod a salakot akkor illik utána gyorsan fellocsolni, vagy adj egy ötszázast Pista bácsinak, megcsinálja. Ne sértődj meg, csak szólok, tudod, így szoktuk.

Figyelj csak öreg, itt nem szoktuk a versenyképes munkaerőt versenyképtelen fizetések elfogadására kötelezni. Fizettesd ki vele előre az oktatást vagy kössél vele tanulmányi szerződést vagy adj neki jó fizetést. Meg ez a rendszámosdi, nálunk nincs rendszámadó a klubban, okés? Na jó nem kell itt a földet nézni, gyere igyunk egy bambit meccs előtt...