2008. evi DCLXVI. Torveny
A vallalkozast megkiserlok hatalyosabb elrettenteserol
Az Orszaggyules az orszagban tapasztalhato elharapozo vallakozasi kedv csokkentesere es ezaltal az allami elosztorendszerektol valo fuggetlensegre iranyulo kezdemenyezesek visszaszoritasara, a kartekony, partfegyelmet veszelyezteto onallo civil kezdemenyezes, a becsuletes, ketkezi munkabol valo megeles kiserleteinek elharitasara az alabbi torvenyt alkotja.
A torveny hatalya
§ A torveny kiterjed minden olyan, a Magyar Koztarsasag teruleten bejegyzett tarsas vallalkozasra illetoleg egyeni vallalkozokra, akik 1990. januar 1. ota semmilyen, a torveny meghozatalkor parlamenti kepviselettel rendelkezo part (tovabbiakban: Part) reszere nem teljesitettek kifizetest, nem alkalmaztak Part kepviselojet vagy egyeb tisztsegviselojet illetoleg annak a Ptk. 685.§ b.) bekezdeseben meghatarozott kozeli hozzatartozojat illetoleg elettarsat.
§ A torveny hatalya kiterjed tovabba minden olyan maganszemelyre, aki adozasi kotelezettsegeit az Europai Kozosseg kozos jogara tekintettel, mas Unios tagallamban folytatott tevekenyseg utjan csokkentette, csokkenteset megkiserelte illetoleg erre iranyulo elokeszuletet tett es az 1 § alapjan a torveny hatalya ala esne.
§ A torveny hatalya kiterjed minden olyan termeszetes szemelyre illetoleg jogi szemelyre, aki a Kormany, illetoleg a Ket. Hatalya ala eso szerv alkalmazottjanak jogos eljaras-hatalyosito dijfizetesi felhivasanak nem tett eleget, vagy az eljaras-hatalyosito dijfizetesi felhivasban foglaltakat csak reszben hajtotta vegre. Reszbeni vegrehajtasnak minosul kulonosen az eljaras-hatalyositasi dijra valo felhivas tenyenek nyilvanossagra hozatala. Nem minosul nyilvanossagra hozatalnak az eljaras-hatalyosito dijnak az eljaro hatosagi szemely felettesevel megbeszeles, amennyiben az a dij osszegenek kolcsonos engedmenyenek alapjan torteno megallapitasara iranyul.
Mentesules az eljaras hatalya alol
§ A megkezdett eljaras aloli teljes mentesseg kizarolag akkor adhato, ha az eljaras ala vont szemely sajat elhatarozasbol olyan jogcselekmenyt tesz, amelynek eredmenyekent az 1 § szerint nem esne jelen torveny hatalya ala.
§ minden egyeb esetben a felmentes kizarolag az alol az eljarasi cselekmeny alol adhato, amelynek alapjan az eljaras-hatalyosito dij kiszabasra kerult. A mentesites nem akadalya a kesobbi eljarasokban a tovabbi eljaras-hatalyositasi dij kiszabasanak.
§ Eljaras-hatalyosito dij visszamenolegesen is kiszabhato. Az allam eljaras-hatalyosito dij igenye nem evul el.
§ Nem mentesit az eljaras-hatalyosito dij megfizetese alol es nem akadalya ujabb eljaras-hatalyositasi dijat korabban ugy vetettek ki, hogy az egyben egyeb jogszabaly altal megallapitott dijfizetesi kotelezettseggel esett egybe. Egyeb dijfizetesi kotelezettsegnek kell tekinteni minden, az allami koltsegvetes, helyi koltsegvetes, illetoleg ezek szervei reszere teljesitett kifizeteseket, tekintet nelkul azok jellegere.
Az eljaras-hatalyosito dij merteke
§ az eljaras-hatalyosito dijat az eljaro hatosagi szemely szabadon allapitja meg.
§ Az eljaras-hatalyosito dijat az eljaro szemely felettese felulvizsgalhatja, illetoleg a fizetesi kotelezettseg megszunteteserol donthet. Amennyiben a megszuntetesrol donto szemelynek tovabbi felettese van, a felettes a dij kifizeteset ujbol elrendelheti, es az adott szerv belso szabalyzata alapjan hatranyos jogkovetkezmenyeket alkalmazhat a fizetesi kotelezettseget megszuntetovel szemben. Ezen eljaras reszletes szabalyairol kulon jogszabaly rendelkezik
§ Az utolag ujra kiszabott dij az eredeti kiszabas napjatol visszamenoleg hatalyos. (ex tunc hataly)
Felelosseg az eljaras-hatalyosito dij megfizeteseert
§ Az eljaras-hatalyosito dij alol a kotelezett fizeteskeptelensegere tekintettel felmentes nem adhato, a jogkovetkezmenyeket mindenkeppen alkalmazni kell.
§. Az eljaras-hatalyosito dij kesedelmes megfizetese eseten az addig alkalmazott jogkovetkezmenyek hatalyban maradnak, a felmentes e§ nunc hatalyu.
§ Amennyiben az eljaras alanya tarsas vallalkozas, ugy az eljaras-hatalyosito dij a vallkozas minden tagjara kiszabhato.
§. a 13 §. alapjan kiszabott eljaras-hatalyosito dij meg nem fizetese eseten a jogkovetkezmenyek alkalmazasa aloli felmentes csak akkor adhato meg, ha a vallalkozas osszes tagja megfizette a ra kirott vallalkozas-hatalyosito dijat vagy mas, a jelen torvenyben meghatarozott modon kimentette magat a dijfizetesi kotelezettseg alol.
§. amennyiben a 13 § alapjan dijfizetesi kotelezettseg ala vont szemely az eljaras targyat kepezo tarsas vallalkozasban tagsagi viszonyat megszunteti, a dijfizetesi kotelezettseg atviheto az egyen mas vallalkozasaira, illetoleg maganvagyonara.
A dijfizetesi kotelezettseg megszegese eseten alkalmazhato egyes jogkovetkezmenyek
A kulon illetek
§. Az eljaras-hatalyosito dij megfizetesenek megtagadasa eseten a Ket. Alapelveinek megfeleloen a z eljaro szerv mas kozigazgatasi szervekkel egyuttmukodve kulon illeteket allapit meg az eljaras ala vont szemellyel szemben.
§. A kulon illeteket ugy kell kiszamitani, hogy az eljaras ala vont szemely szekhelye, lakhelye illetoleg telephelye fuggoleges falainak teruletet el kell osztani az ezen feluletekre felragaszthato illetekbelyegek teruletevel. A dijfizetesi kotelezettseg merteketol fuggoen az eljaro hatosag merlegeli, hogy a kapott szamot milyen illetekbelyeg-cimlettel kell szorozni.
§. Az eljaro hatosag a jogsertes sulyossagatol fuggoen merlegeli, hogy amennyiben az eljaras ala vont szemely tobb ingatlannak tulajdonosa, illetoleg tobb ingatlanban folytat uzleti tevekenyseget vagy tartozkodik eletvitelszeruen, akkor mely ingatlanokkal kapcsolatosan szamolja ki a kulon illeteket.
§. a kulon illetek ellen fellebbezesnek akkor van helye, ha az eljaras ala vont szemely a kulon illetek osszegenek megfelo fellebbezesi illeteket megfizette.
§. a kulon illetek nem minosul a jelen torveny alapjan az eljaras-hatalyosito dij megfizetese aloli mentesitesi oknak.
Telephely, illetoleg szekhely tobbszoros bezarasa
§. Az eljaro hatosag mas hatosagokkal egyuttmukodesben az eljaras ala vont szemely telephelyenek illetoleg szekhelyenek tobbszoros bezarasat rendelheti el
§. Az eljaro hatosag sajat hataskoreben bezarja az eljaras ala vont szemely telephelyet illetoleg szekhelyet, vagy amennyiben sajat hataskorben erre nem jogosult, akkor erre egy masik szervet ker fel.
§. a telephely illetoleg szekhely bezarasat kovetoen az ajtot lepecsetelik, majd a bezarasrol ertesitik a teruletileg illetekes, ellenorzesi es bezarasi hataskorrel rendelkezo hatosagokat.
§. a 23. §. alapjan ertesitett hatosagok soron kivul ellenorzest vegeznek, miutan azonban a lezart helyisegbe a pecset miatt bejutni nem tudnak, az eljaras ala vont szemelyt megbirsagoljak, majd az ajtot ezen hatosagok is lepecsetelik.
§. a 24 §. alapjan vegzett eljarasi cselekmenyek alol eljaras-hatalyositasi dij utjan csak akkor adhato felmentes, ha az eljaras ala vont szemely az eredeti bezaras jogalapjat kepezo dijfizetesi kotelezettseget teljesitette, illetoleg az osszes, az ajtora addig pecsetet helyezo szervnek is az eljaras-hatalyosito dijat megfizette. Jelen bekezdessel kapcsolatban pecsetet elhelyezo szervnek kell tekinteni a helyileg illetekes osszes, hataskorrel biro szervet.
